Közmondás: a mindennapi élet valamely gyakorlati vagy tapasztalatainak szabálya,
amely erkölcsi elveket vagy bölcseleti szabályokat tartalmazó, könnyen érthető, rövid és
velős mondás.
Általában az emberek között „szájról-szájra” terjedt el, de az irodalomban
is megtartja a népies formáját. Tehát ezek olyan közmondások, szólásmódok, melyek
„alapigazságokon,” „észérveken,” alapszavak, melyek apáktól, anyáktól, öregebb, bölcsebb
emberek tapasztalatait, észrevételeit tartalmazza és foglalja össze a népnél örökölt formában,
velős szavakban átadva az utókor fiainak s így szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek.
Azaz a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való
kifejezése és mintegy leszűrődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül
a gyakorlati életben megdönthetetlen igazságnak bizonyultak be.
|
Szólás: olyan közkeletű, sajátos stílusértékű, állandósult
szókapcsolat, amelyeknek jelentése az alkotó szavak külön-külön vett jelentéseiből már nem érthető
(pl. kivágja a rezet).
|
|
|
Szólásmondás: közismert, rendszerint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat.
Az ember általában, ha nem is minden nap, de gyakran él a szólások, közmondások használatával.
De ha mégsem alkalmazzuk, bizonyára már hallottuk. Tisztába vagyunk jelentésükkel, használatukkal,
de az eredetével közel sem biztos. Ezért én ezeken az oldalakon leginkább nem a jelentésével,
használatával foglalkoznék, hanem inkább az eredetük feltárásával.
|
|
